Újra indul a panelprogram

Sikerült előteremteni a hiányzó összeget, így újraindul az előző kormányzat által 2009-ben meghirdetett, de forráshiány miatt leállított panelprogram – jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter.

Németh Lászlóné szerint nyolcezer lakás újulhat meg a Panel II. program során, és ez a minisztérium szerint közel kilencmilliárd forintot hoz majd az építőiparnak. Most már van elég forrás a program befejezésééig is, így támogatni tudják az eddig tartaléklistán lévő 140 lakóközösség által igényelt támogatást.

Az NFM államtitkára szerint a program folytatása során felújítható nyolcezer lakás szén-dioxid-kibocsátása évi 8700 tonnával, energiafelhasználása 41 millió kilowattórával csökkenthető.

(forrás: index.hu)

A ház hőszigetelésével kockáztatjuk-e a penészesedést?

Rengeteg tévhit (szinte babona) kering a falak “lélegzéséről”, a becsomagolt épületek penészesedéséről. Olyan (“szak”) emberek terjesztik, akik az épületfizikát hírből sem ismerik. A belső térben keletkező pára jó része filtrációval, azaz szellőzéssel távozik. Korábban ez természetes úton megtörtént a rosszul záródó nyílászárókon keresztül, akár csukott állapotban is. Amint elterjedtek a szinte tökéletesen záródó ablakok, megjelent a probléma: pára, penész. A falakon keresztül is létrejön egy minimális páravándorlás, azonban ennek hatása elenyésző. A penészspórák mindenütt jelen vannak, ahol nedves felülettel érintkeznek, beindul a penészgomba fejlődése, ami a légzőszervekre igen káros hatással van. Nézzük meg, hogy mi kell ahhoz, hogy nedves felület alakuljon ki! (A csőtörést, beázást most nem vesszük figyelembe, mert ezek különleges esetek, és építési hibára utalnak.)

Fontos tudnunk, hogy a levegő a hőmérséklet függvényében változó mennyiségű párát képes magában tartani (minél melegebb, annál több nedvességet). Ha lehűtjük a párával telített levegőt, akkor minden esetben víz csapódik ki belőle, hiszen a hideg levegő nem képes annyi nedvességet magában tartani (télen a belső térben bepárásodó szemüveg esete, a hideg üveg felület mellett lehűlő levegőből nedvesség csapódik ki a felületre). Ez a jelenség játszódik le egy hideg belső falfelületen is, 20 C belső hőmérséklet és 60% relatív páratartalom (átlagos értékek egy lakásban) esetén 12,6 C az úgynevezett harmatponti hőmérséklet, tehát ha a falunk belső oldala ilyen hőmérsékletű, vagy hidegebb, akkor ott bizony víz csapódik le, megágyazva ezzel a penészgombáknak. Jellemzően ilyen eset a hőszigeteletlen házak helyiségeinek sarkainál fordul elő, vagy egyéb hőhidaknál.

Ha szakaszosan készül a felújítás, ennek első lépése az ablakcsere szokott lenni, a hőszigetelést ugyanis össze kell építeni az ablakkal, ezért építéstechnológiailag utána következik. Mi történik ekkor? A szellőzés minimálisra csökken, tehát a belső relatív páratartalom megnövekszik, ezzel együtt a harmatponti hőmérséklet is emelkedik. Mit jelent ez? A fal belső felülete elég, ha mondjuk 15 C -os, már akkor is lecsapódik rajta a pára. Hőszigeteletlen falaknál, sarkokon ez általános eset, penészesedés tehát így lehetséges. Azáltal, hogy leszigeteljük a falat (minél jobban), megemeljük a belső oldali hőmérsékletet a biztonságos szintre (17-19C), de ilyenkor is szükségünk van a rendszeres szellőztetésre.

A megfelelő (passzívház) szigetelés olyan védelmet nyújt, hogy a falak belső oldalának hőmérséklete 18-19 C, akár a sarkoknál is. Belátható, hogy nem lesz nedves a fal, és nem fog penész képződni. A pára elszállításáról pedig a szellőztető rendszer fog gondoskodni, elkerülve a mai hagyományos házak “dunsztolt” levegőjét, amit a szellőztetés hiánya okoz.